Előadások


A 2015-ös kongresszus szinopszisait találja ezen az oldalon. Az előadások teljes anyaga a résztvevők számára letölthető.

Vegyen részt Ön is a 2016-os CP kongresszuson, jelentkezzen most hallgatónak vagy kiállítónak itt.

 

Péntek, 9:00-9:20

Cerebral paresist leggyakrabban kísérő képességzavarok hatása a gyermek fejlődésére – Dr . Elmont Beatrix, Zala Megyei Kórház Zalaegerszeg, Gyermek rehabilitációs részleg

Első kongresszusunkon már szó volt a cerebral paretikus gyermekek életminőségét jelentősen rontó kísérő betegségekről. Most ezt szeretnénk folytatni-elsősorban a képesség zavarokat (érzékszervi, kognitív,kommunikáció, magatartás zavarok) tárgyaljuk.
Gyermekkorban cerebral paresis a leggyakoribb oka a mozgásfogyatékosságnak. Családorvosok, védőnők feladata, hogy időben észleljék a psychomotoros fejlődésben jelentkező eltéréseket, és időben megfelelő szakemberhez irányítsák a gyermeket. A mozgásfogyatékosság mellett jelentkező érzékszervi fogyatékosságok gyakran késve kerülnek diagnosztizálásra, így ez az egyébként is akadályoztatott fejlődést tovább ronthatja. Különböző szintű mentális retardációk, gyakran terápia rezisztens, vagy több antiepileptikummal egyensúlyba tartott epilepsia, tanulási nehézségek tovább rontják az életminőséget. Magatartás zavarok közül az autizmus előfordulása több mint tízszer gyakoribb cerebralparetikus gyermekeknél. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a cerebral paretikus gyermekeknél keressük a képességzavarok, magatartás zavarok korai tüneteit, így időben elkezdhessük a megfelelő terápiát.


Péntek, 9:20-9:30

A sensomotoros terápia hatékonysága a korai fejlesztésben – Tunyogi Erzsébet, Tolnai Beáta, Hámori Lilla, Tunyogi Játszóház

A Tunyogi Pedagógiai Szakszolgálat intézménye évtizedek óta a központi idegrendszeri vagy egyéb genetikai károsodott gyermekek korai fejlesztését végzi.
Előadásunk célja kizárólag szakmai összefoglalást nyújtani azokról a hely-és helyzetváltoztató mozgás sorokról, amelyekkel enyhítjük a neurológiai tüneteket és arra törekeszünk, hogy önálló helyváltoztatásra is képes legyen a gyermek. A bemutatott képsorok a következők: – egyensúly fejlesztése, – négy végtagra kiterjedő mozgássorok,- felülés és – verticalizáció, járás kialakítása.


Péntek, 9:30-9:40

A Pfaffenrot–féle manuális terápia (SZRT) és a komplex mozgásfejlesztés együttes hatása a (re)habilitációban- Trapp Dorottya Zsuzsanna-FejlesztőHáz, Porpáczi Ágnes-FejlesztőHáz, Bősenbacher Tímea – FejlesztőHáz

Előadásunkban bemutatjuk a Pfaffenrot –féle manuális technikát más néven szinergetikus reflexterápiát (SZRT), mint új kezelési alternatívát az ICP-s gyermekek fejlesztésében. Gyakorlatunkban a manuális technikát minden esetben komplex mozgásfejlesztő technikákkal (gyógytorna, konduktív pedagógia és szenzoros integráció) egészítjük ki .A Fejlesztő Házban a kezelések gyakorisága, tartalma mindig egyénre szabott. A passzív és aktív fejlesztéseket úgy állítjuk össze, hogy a lehető legoptimálisabb eredményt érjük el a szinergia effektus által. Vizsgálatunk alanyai 5-15 éves ICP-s gyermekek, akik blokk terápián vettek részt. A blokk terápia intenzív, 7 napon keresztül napi 45 perc SZRT kezelésből és 60 perc komplex mozgásfejlesztésből állt össze.A kezelések együttes hatását a passzív mozgásterjedelem változásában mértük ízületi szögmérő segítségével. A mérések a blokk első és utolsó napján lettek rögzítve. Megfigyeltük az alanyok funkcionalitását, egyensúly és izomerő állapotát. A mérések és tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a kezelések hatására a passzív mozgásterjedelem nőtt, az egyensúly fejlődött, a mozgáskép harmonikusabbá vált, az izmok erősödtek.


Péntek 9:40-10:00

A gyermekek gyógyászati segédeszköz ellátásával kapcsolatos lehetőségeiről és az ellátással kapcsolatos tapasztalatokról – Dr. Székely Edit, osztályvezető Jedlovszki Katalin, ártámogatási szakügyintéző, OEP, Ártámogatási Főosztály Gyógyászati Segédeszköz és Gyógyfürdő Osztály


Péntek 10:40-10:50

A Tervezett SzenzoMotoros Tréningek (TSMT) alkalmazásának előnyei CP-s gyerekeknél – Lakatos Katalin Ph.D, BHRG Alapítvány

A TSMT-terápia egyéni változata súlyosabban sérült gyermekeknél alkalmazható. A gyermek állapotának javulása érdekében komplex szenzoros (vesztibuláris, auditív, proprioceptív, gyakran vizoális és taktilis) ingerbevitel a szenzoros neuronhálózatok gyorsabb feldolgozási folyamatait segíti elő, ami pozitív hatással lehet (a sérülés helyétől és mértékétől függően) a motoros rendszerek működésére. Az egymásra épülő TSMT-tréningek az ontogenetikus fejlődésmenet egyes állomásainak mozgásfeladatait, poszturáit is feldolgozzák, gyakoroltatják. A CP-s gyermekeknél nagyon fontos cél a veleszületett reflexek gátlása és a beállító és egyensúlyi reakciók működésbe léptetése, de az egszerűbb, akaratlagosságot kívánó mozgásformák gyakrolása is cél. A TSMT és a HRG-terápiák együttes hatása több eredeményt hozhat. Az előadás bemutatja a TSMT-terápia CP-specifikus feladat-fajtáit, a terápiás eszközöket, a pedagógiai módszereket és egy videófilmben a kezdeti állapotot és a javulást hasonlítjuk össze.


Péntek 10:50-11:00

A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG) terápia CP-s vonatkozásai – Lakatos Katalin Ph.D, BHRG Alapítvány

A HRG terápia olyan, langyos vízben alkalmazható, CP-sek számára közel 200 mozgásfeladatot tartalmazó terápiás módszer, melynek folyamatos fejlesztése 1984 óta történik. Az előadás összefoglalja azokat a HRG-terápia CP-sek számára kifejlesztett feladat-típusait (videó) és bemutatja a vízben használt eszközöket, ill. ismerteti a sikeres oktatás pedagógiai módszereit is.


Péntek, 11:00-11:10

CP-s gyermekek fejlesztése állatasszisztált terápiával – Királyné Barkóczi Emese, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központ, Gyermekrehabilitációs Osztály Miskolc

Az állatasszisztált terápiák hazánkban is egyre népszerűbbek, felismerve azt a tényt, hogy az állatok számtalan pozitív hatással vannak az emberekre, melyeket kutatásokkal is bizonyítottak. Az állatasszisztált terápiákon belül a kutya az az élőlény, mely intézményi körülmények között a leginkább megfelelő alany, tekintve, hogy a terápiás kutyák egészségügyi szűréseit rendelet határozza meg. A terápiás kutya egyfajta hidat képez a terapeuta és a gyermekek között, a kutyával kialakult érzelmi kötődés és oda-vissza kommunikáció teszi különleges és egyedi terápiává az AAT-t (animal assisted therapy).

A B.-A.-Z. Megyei és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztályán 2012 óta rendszeresen részt vesznek a gyermekek állatasszisztált terápiákon. A kerekesszékes csoporttal a szomatopedagógus, a terápiás kutyafelvezető, aki jelen esetben gyógytornász és a vizsgás terápiás kutya dolgoznak együtt. A csoportban öt gyermek vesz részt a terápiákon, heti egy alkalommal. A csoporton kívül a Gyere Alapítvány támogatásával lehetőség van egyéni fejlesztő terápiák igénybevételére is, ez esetben a terapeuta gyógypedagógus, a terápiás kutyafelvezető gyógytornász, így lehetőség nyílik a komplex fejlesztésre a gyermek igényeinek megfelelően. A terápiák előre átgondolt terápiás terv szerint zajlanak, mely figyelembe veszi a gyermekek életkorát, diagnózisát, jelenlegi mozgásstátuszát és egyéb képességeit, majd mindezek tükrében tűz ki fejlesztési célokat.

Az osztályunkon azt tapasztaljuk, hogy a gyermekek nagyon várják a terápiás kutyát, örömmel vesznek részt a terápiákon, sokkal motiváltabbak és érzelmileg is feltöltődnek a foglalkozások során. A mozgásfejlesztés mellett hangsúlyt kap a szociális képességek fejlesztése, a kommunikáció,-és még számos más terület fejlesztése is. Az egyéb terápiák és fejlesztések mellett az állatasszisztált terápia azért is más, mint a többi, mert itt a gyermekek azt is átélhetik, milyen, ha nem Tőlük kérünk, hanem ők kérhetnek mástól, milyen az, amikor egy kutya önzetlenül, szavak nélkül fejezi ki a szeretetét irántuk.

A gyermekek komplex rehabilitációjának egy olyan különleges szelete az állatasszisztált terápia, mely nem csak az adott napra fejti ki hatását, hanem a gyermekek mindennapjait is meghatározza. A cél a gyermekek minél jobb állapotának elérése és fenntartása, az önállóságra törekvés. Azok a gyermekek, akik már találkoztak terápiás kutyával, a meghatározó kedves élmények mellé egy olyan reményt is kaphatnak, hogy felnőttként egy mozgássérült,- vagy személyi segítő kutyával akár önálló életet is élhessenek.


Péntek 11:20-11:35

Olinek bemutatkozó előadás  – Füsi Katalin Olinek_hungary Intenzív terápiás Központ

Mi az Olinek Hungary intenzív terápiás központ vagyunk, a varsói központ vállalataként 2015 májusában nyitottuk meg kapuinkat Budapesten.
Előadásunkban szeretnénk a központunkat bemutatni, beszélni a terápiáinkról és arról, hogy milyen gyerekeknek, milyen problémákkal illetve diagnózisokkal javasoljuk őket.
A következő terápiákra lehet hozzánk bejelentkezni, amelyeket gyógytornászok és gyógypedagógusok tartanak a gyerekeknek: Intenzív mozgásterápia SpiderSuit vagy TheraTogs terápiás ruhák használatával, NDT Bobath terápia, Prof. Tomatis terápiája a beszéd és a figyelem fejlesztésére, kézterápia a felső végtagok funkcionális mozgásfejlesztésére ,illetve Szenzoros Integrációs terápia.


Péntek, 11:35-11:45

Gyermek és felnőtt korú cerebral paretikus betegek járásképének javítása trochanter major áthelyezéssel – Tatár-Szőcs Emese, Balogh Gabriella, Meichl Andrea,Dr. Mező Róbert, Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Csepeli Központi Rehabilitációs Osztály

Bevezetés:
Előadásunkban két, osztályunkon kezelt cerebral paretikus betegünk esetének ismertetésével szeretnénk bemutatni, miként javíthat a nagytompor distalis irányú áthelyezése az ilyen típusú betegek járásmintájának javításában.

Vizsgálati anyag és módszer:
Prezentációnkban egy 14 és egy 21 éves fiú esetét mutatjuk be, akik mindketten perinatális károsodást szenvedtek, aminek következtében spasztikus cerebral paresis alakult ki. Mindkettejüknél megfigyelhető az érintett oldalon izomgyengeség, főként a m. gluteus mediusban, ezért járás közben pozitív Trendelenburg-tünetet produkálnak.
A kóros járásminta az érintett oldali csípőízület túlterheléséhez vezet, ami korai arthrosist eredményezhet. A medence kóros helyzete pedig funkcionális scoliosist okozhat.
Mivel a problémát konzervatív terápiával már nem tudtuk megfelelően orvosolni, ezért trochanter major áthelyezésen estek át pácienseink. A megnyúlt m. gluteus mediust úgy korrigáltuk, hogy az eredésétől a tapadást távolítottuk, így biztosítva az izomnak funkciója betöltését.
A műtétet követően intenzív gyógytornára volt szükség: komplex izomerősítésre, illetve a kórós járásminta leépítésére.

Eredmények:
A műtét következtében a m. gluteus medius jobb funkcionális helyzetbe került, és az azt követő rehabilitáció eredményeként a beteg izomereje tovább nőtt, a fiziológiás járásmintát elsajátította, a korábban megfigyelt Trendelenburg-tünet pedig csökkent, vagy teljesen megszűnt. Betegeink járása könnyebb, dinamikusabb, harmonikusabb lett.

Következtetések:
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy ez a műtéti technika a megfelelő rehabilitációs háttérrel a cerebral paretikus betegeknél is sikeresen alkalmazható. Azonban ennek indikációját csak a pontos izomstátusz felvétele után szabad megítélni. A műtétet követő rehabilitáció során az intenzív gyógytornakezelés elengedhetetlen a várható pozitív eredmény eléréséhez.


Péntek 11:45-11:55

Intenzív, intervallum jellegű, komplex, csoportos rehabilitációs program a Jósa András Oktatókórház Gyermekrehabilitációs Osztályán – Szerző: Ráczné Karpáti Márta és Dr. Kántor Katalin

A Jósa András Oktatókórház Gyermekrehabilitációs Osztályán közel két éve szervezünk olyan komplex csoportos rehabilitációs programokat, melynek célja a gyerekek mozgásfejlesztése mellett a kognitív és a szociális képességek erősítése is.
A komplex programban helyet kapnak a spaszticitás oldásának különböző módjai, a gyógytorna, a konduktív pedagógiai és gyógypedagógiai fejlesztés, az élményterápiák, és szükség esetén a pszichológiai tanácsadás.
A csoportokat hasonló korosztályú, hasonló kognitív képességű és hasonló rehabilitációs célokkal rendelkező gyermekekből szervezzük.
A csoportszervezés módjáról, az egyéni rehabilitációs célok alapján kidolgozott csoportprogramról, valamint az eddigi tapasztalatainkról szeretnénk beszámolni.


Péntek, 13:00-13:15

Heti Intenzív Terápia a Gézengúz Alapítvány korai komplex intervenciós ellátásában, Németh Emőke fejlesztő pedagógus – dr. Schultheisz Judit gyermekorvos, Gézengúz Alapítvány s Születési Károsultakért

A Gézengúz Alapítvány holisztikus szemléletű intervenciós hálózatot működtet öt intézetében. Központi intézetében, a Cseppek Háza Csecsemő- és Gyermek-Rehabilitációs Központban az összetett terápiás ellátás egy speciális formáját, a Heti Intenzív Terápiát (HIT) nyújtja a vidéken élő és határon túli gyermekeknek.
A moduláris rehabilitációs program célja az eltérő fejlődési irányt mutató gyermekeknél a diagnosztikai eredmények pontosítása, neurológiai tünetek minimalizálása, a gyermekek és családjuk harmonikus fejlődésének segítése.
Az összetett diagnosztikus vizsgálatok eredményei alapján épül fel az ellátás. A terápiás tervet a neurológiai –rehabilitációs szakorvosi és az azt követő fejlődéspszichológiai állapotrögzítés alapján készítjük. Az intenzív terápia keretein belül a gyermek bioritmusához alakítva napi 3-4 egymást kiegészítő és megerősítő kezelésben részesül. Az ellátás lehetséges szakterületei a diagnosztikai folyamatot követően: gyógypedagógia, gyógytorna, neuro-hidroterápia, pszichológiai és védőnői-szociális tanácsadás. Szükség esetén kiegészítő szakorvosi vizsgálatok, konzultációk szervezését segítjük. A szakemberek egymással és az érintett családdal szoros kooperációban dolgoznak. Az ellátás nem csak a gyermekre irányul, hanem az őt körülvevő, a tágabb értelembe vett szocializációs és tanulási környezetére. Komplex záró véleményben rögzítjük a terápiás eredményeket, a további célokat. A családokat felkészítjük arra, hogy a lakhely szerinti ellátást a lehetőségekhez mérten a legjobban kihasználják. Célunk a mindennapi tevékenységekbe is beépíteni az intenzív terápiában tanultakat. A Tükörnapok során ellenőrizzük az intenzív terápia hatását és az otthoni munka hatékonyságát, módosítjuk az ellátási tervet, és további konkrét javaslatokat teszünk. A konkrét terápiás ellátáson és a sikeres gyógyuláson vagy lényeges és mérhető funkciójavuláson túlmutatóan elsődleges, hosszú távú célunk a család és gyermek önképviseletének stabil kialakítása.


Péntek 13:15-13:30

A miskolci Gyermekrehabilitációs Osztály bemutatása – dr. Zahuczky Katalin, dr. Szatmári Edina, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház; Velkey László Gyermekegészségügyi Központ, Gyermekrehabilitációs Osztály Miskolc

A miskolci Gyermekrehabilitációs Osztály 1982-től biztosítja a gyermekek komplex habilitációját, rehabilitációját belgyógyászati, mozgásszervi, idegrendszeri, traumás és égett betegeknek az ország egész területéről. Intézetünkben évente több mint 60 ezer kezelés zajlik 36 ágyas fekvőbeteg részlegen, 18 ágyas nappali kórházi részlegen és ambuláns formában is. Kezdettől van több tornatermünk egyéni és csoportos foglalkozások tartásához, uszodánk, elektroterápiás kezelőhelyiségünk, tangentor, massage, konduktív pedagógia. Több éve zene és kutyásterápia is zajlik. Szakrendelésünkön évente 3000 – 4000 gyermek vizsgálata történik. A fekvőbeteg részen évi 500-600 gyermek rehabilitációja zajlik, egészen az intenzív és akut gyermekosztályos ellátástól kezdődően- illetve azzal párhuzamosan újszülött kortól 18-éves korig. Működik intézetünkben Kórházi iskola is 1989-től. 2006 júliusától működik a nappali kórház 18 férőhellyel, mely évi 200-300 gyermek rehabilitációját szolgálja. Ez az ellátási forma 2015-ben került át az új épületünkbe. A korábbi tornatermi lehetőségeink így bővültek egy sport-terápiás egységgel. A diagnosztikai lehetőségeink egy teljesítménydiagnosztikai laborba kerültek, ahol kerékpárergometriai és spiroergometriai vizsgálatokat végzünk. Elkészült egy segédeszköz mintavételi és betanító helyiség is. Az emeleten gyógyfoglalkoztató, gyógypedagógiai, pszichológiai kezelőhelyiségek, ergoterápiás kezelőegység és tankonyha épült. Az osztály kiemelt feladatának tekinti a mozgáskorlátozott és más fogyatékossággal élő gyermekek társadalmi integrációjának elősegítését és megteremtését, melyhez elengedhetetlen a szülőkkel való együttműködés. Ennek elősegítésére működik az osztályon Szülő-klub a gyermekek szüleinek segítésére, tájékozódásuk megkönnyítésére. A „GYERE” Gyermekrehabilitációs Alapítvány 1991 júniusában kezdte meg működését, azzal a céllal, hogy az osztályon kezelt beteg gyermekek kezelésének, gondozásának mind tárgyi, mind személyi feltételei korszerűsödjenek.


Péntek, 13:30-13:40

Fejlődésneurológiától a rehabilitációig – múlt, jelen, jövő – Balázs Bernadett, Dr. Kántor Katalin JAOK Gyermekrehabilitációs Osztály, Dr. Merő Gabriella JAOK Gyermekosztály

SzSzB megye koraszülött-ellátását a Nyíregyházi Jósa András Oktatókórház NIC részlege biztosítja. Az ellátást elindító NIC részleg, a gondozást végző fejlődésneurológiai szakrendelés, valamint a komplex (mozgás és megfelelő időben mentalis) fejlesztői programot kialakító, a segédeszköz-ellátásban résztvevő gyermekrehabilitációs osztály együttműködésével kívánunk megvalósítani egy új ellátási rendszert. Az egységben gondolkodás célja a betegút lerövidítése, a miné korábbi és szélesebb körű ellátás biztosítása. A team a kórházunkban nemcsak osztályon belül, hanem osztályokon átívelve, azokat összefogva működik.
Az előadás során a jelenlegi ellátórendszer kiépítésének létrejöttéig a megvalósított lépéseket és a megvalósítás számos nehézségét is be kívánjuk mutatni.


Péntek, 13:40-14:05

Egyéni igényekhez alkalmazkodó komplex fejlesztés a Mozgásjavítóban – Tóth Adrienn Anita, szomatopedagógia – tiflopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár

A Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Gimnázium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium előadásában egy CP-s tanuló esetismertetésén keresztül rövid bepillantást nyújt az intézményben folyó oktatói, nevelői, fejlesztői munka egy szeletébe. Téma a vizuális észlelés zavarainak, társuló látássérülésnek, fennálló kommunikációs, kognitív képességzavaroknak fejlesztési lehetőségei a mindennapokban. Útkeresések az egyéni fejlesztési terv és az egyéni tanulási program kialakításában.


Péntek 14:05-14:20

A FejlesztőHáz bemutatása – Bősenbacher Tímea

Előadásomban a Budapesten 3 helyszínen működő FejlesztőHáz gyermekfejlesztő és terápiás központ munkáját szeretném bemutatni. Alapítványunk fő célkitűzése a gyermekek komplex fejlesztése a megfelelő terápiák kiválasztásával a legoptimálisabb fejlődés érdekében. A hozzánk érkező családok többsége gyermekük fejlődési elmaradása miatt fordul szakembereinkhez. Interdiszciplináris team-ünk tagjai: gyógytornász, konduktor, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus. A cerebral paresises gyermekek komplex terápiájában újításnak számít a TSMT, Ayres, konduktív pedagógia, gyógytorna , Dévény SMT mellett a Pfaffenrot-féle manuális technika, melyet intenzív blokkterápiás rendszerben is használhatunk. Rövid betekintést nyújtok fényképek segítségével a CP-s gyermekek intenzív ellátásába.


Péntek, 14:40-15:00

Halmozottan sérült gyermekek fejlesztése a Vakok Óvodájában, Előadók: Kiss Boglárka (konduktor) és Bagosi Tímea (gyógytornász), Vakok Intézete Óvodai csoport

Intézményünk többcélú, komplex létesítmény, mely nagy hagyományokkal rendelkezik a súlyos fokban látássérült gyermekek oktatása- nevelése terén. Pedagógiai munkánkat azonban nem csak a tradíciók határozzák meg. Az elmúlt években ugyanis óvodánk egyre nagyobb számban fogad halmozottan sérült gyermekeket, ezért a komplex fejlesztés, a különböző szakemberekkel való hatékony együttműködés, a hagyományos pedagógiai munkát kiegészítő terápiás foglalkozások is központi szerepet kaptak mindennapjainkban.

A gyermekek óvodai nevelésében nagyon fontos szem előtt tartanunk, hogy az amúgy is megkésett fejlődésmenetet – legyen szó akár mozgássérülésről, értelmi fogyatékosságról vagy más társuló érzékszervi zavarról stb.- a látássérülés jelentősen befolyásolhatja. A környezetből jövő vizuális ingerek részleges vagy teljes kiesésével a gyermekek lényeges hátrányt szenvednek többek között önmaguk és környezetük megismerésében, a tájékozódásban, a szociális kapcsolatok kiépítésében, a kommunikáció fejlődésében és az önellátásban. Mindezen felül a látássérült gyermekek motiválhatósága is nehezített, amely egy újabb súlyos akadály a fejlődésben, fejleszthetőségben.

Éppen ezért óvodánkban a halmozottan sérült gyermekek képességeit, igényeit és a szülők kéréseit is figyelembe véve, a hagyományos tevékenységformákat kiegészítendő végzünk intenzív látás- és hallásnevelést, kommunikációfejlesztést, a mozgásfejlesztés különböző formáit (gyógytorna, konduktív pedagógia, hidroterápia), szenzoros integrációs terápiát, bázisterápiákat, lovas terápiát (külső helyszínen) és zeneterápiát. Speciális szakembereink szorosan együttműködve, szakmai tudásukat a jelen gyermekcsoportjaihoz igazítva, holisztikus szemléletmódot képviselve dolgoznak azon, hogy a fejlesztői, nevelői munka minél hatékonyabban megvalósulhasson az intézményen belül. Előadásunkban e komplex pedagógiai munkával szeretnénk megismertetni a hallgatóságot.


Péntek 15:30-15:40

Gyógyászati segédeszközök a CP rehabilitációban – Dr. Mező Róbert, osztályvezető főorvos, Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet Központi Rehabilitációs Osztály

A cerebralis paresis (CP) kezelésének alapeszközei a gyógyászati segédeszközök. A CP-s gyermekek ellátásánál a fő szempont a növekedéssel fokozatosan kialakuló kontrakturák megakadályozása, az izom növekedés elősegítése, a koordinációs zavar legyőzése, enyhítése. A mindennapos mobilitás megtartása.A járóképes gyermekeknél elsősorban ízületes vagy dinamikus, míg a járásképteleneknél elsősorban a statikus, pozícionáló eszközök az elsődlegesek.A járóképes páciens esetén a járás elemzése és a létrejött másodlagos deformitások határozzák meg a segédeszköz típusát és kivitelét. A mozgásanalízis függvényében elsősorban a boka pozícionálásával, mozgásának kontrolljával befolyásolható a mozgás minősége. A teljes végtagok magába foglaló eszközt csak ritkán használunk. A csípő addukciót gátló eszközök általában csak kis súly mellett alkalmazhatók. A nyújtó, tornáztató eszközöka terápia során jelentős segítséget nyújthatnak.A nem járó páciensek esetén elsősorban a mindennapi élettevékenységek során a mobilitást biztosító segédeszközök használata a legfontosabb. A kerekesszékek különböző típusaival, az ülés pozicionálásával külön előadás foglalkozik.


Péntek, 15:40-15:50

Crouch Gait kezelése dinamikus AFO-val – Vajda Szilvia (gyógytornász), Jósvainé Látos Krisztina (gyógytornász), Dr. Mező Róbert (osztályvezető főorvos), Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet Központi Rehabilitációs Osztály

Bevezetés
Előadásunk célja, hogy bemutassuk, a CP-s betegek járása során jelentkező crouch gait jelenség csökkentésére, megszűntetésére szolgáló segédeszközöket.
A crouch gait legtöbbször a CP késői szövődménye, amely segédeszköz nélkül járásképtelenséghez vezethet, de mindenképpen a járás funkcionális effektusát rontja, az előláb teherviselő képességét károsítja. Felnőttkorban a láb ízületeiben a degenerációt fokozza.

Módszer
Bemutatjuk a crouch gait biomechanikai alapjait és bemutatjuk a különböző megoldási formáit is. Kiemeljük a ventralis lábszártámasztás szükségességét, amely az egyetlen lehetőség arra, hogy a talajerőket a lábszárra felvezessük, és ezzel a járásképet javítsuk.

Eredmények
A dinamikus rögzítés kevésbé károsítja a talajfogási fázist, segíti az átgördülést és az elrugaszkodást. Ezzel a crouch gait járást a normalizálás irányában változtatja meg.

Következtetés
A dinamikus AFO-val való ellátás jobb eredményt hoz a hagyományos AFO-val szemben.


Péntek, 15:50-16:10

Dinamikus medicális ortézis (DMO) a gyermekkori neuro-rehabilitációban – Dr. Medveczky Erika Ph.D, Szt János Kórház Gyermekgyógyászati Rehabilitáció osztályvezető főorvos

Cerebralis paresisben (CP) a neurophysiologiai folyamat károsodásának következtében akadályozott a sensomotoros cortexben a motoros tervezés és a mozgás megfelelő végrehajtása.
A több mint 10 év nemzetközi, valamint 3 év saját tapasztalat és vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy előnyösen, és sokoldalúan alkalmazható a DMO CP eredetű spasticitás, ataxia, dystonia esetén a tartás, a stabilitás és a mozgászavarok javításában.
A neurorehabilitációs célnak megfelelően, mindennapi életvitelt segítő mellény, ruha, rövid-és hosszú „kesztyű és zokni” készülhet a mf. tartást adó speciális anyagból. A DMO (korábbi nevén TYCO)-val a propriocepció erősítésén keresztül tartásjavítást, az egyedileg tervezett, és beépített „panelek” –nek köszönhetően korrekciós hatást eredményez. Szorosan záró, és testhez simuló anyaga által fokozott nyomás, a propricepció javulásán keresztül, a testrész helyzetének a dinamikus testsémába integrálását erősíti. A posturális stabilitás, a járásminta, a mozgáskoordináció javulása mellett, csökkennek az akaratlan disztoniás mozgások. Hemipareticus CP-ben a FVT-ok funkciója pl. írás, étkezés, számítógép, okostelefon használata stb. már 3 óra használat mellett is javul.
Összefoglalva: nem csak a tömegmozgásban, a testtartásban, hanem a tanulási folyamatban jelentős szem-kéz koordinációban, és finommanipulációban is gyors fejlődés érhető el a DMO használatával.


Péntek, 16:10-16:30

TheraTogs alkalmazása gyermekkorban – Stickl Sára, Gézengúz Alapítvány, Budapest

A TheraTogs speciális ruha, amely kényelmesen, csúszásmentesen tapad a bőrhöz. Kívülről ehhez speciális korrekciót lehetővé tévő gumírozott pántokat csatlakoztathatunk, amelyeket az egyéni terápiás szükségleteknek megfelelően felhelyezve beállítható a testtartás.
A jó terápiás eredmény eléréséhez azonban szükséges a boka és a láb ízületek optimális beállítása is, akár más ortézis segítségével.
A TheraTogs által kifejtett rugalmas kompresszió növeli a poszturális kontrollt és segíti a szomatoszenzoros feldolgozást. Javítja az egyensúlyt és a propriocepciót. A proximális stabilitás biztosításával a disztális mobilitás növekedhet, és javul a funkcionális feladatra való koncentráló képesség is.
Az izomegyensúlyt helyreállítva jobb biomechanikai és kineziológiai állapotot teremtünk, ezáltal javul a teljesítmény. Az izmok és a lágyrészek adaptálódnak a megváltozott ízületi helyzethez, továbbá a növekedés során a csontrendszer is optimálisabban modellálódhat. Hét éves kor alatti járóképes gyermekeknél alkalmazva a rendellenes csontnövekedés megelőzhető vagy mértéke csökkenthető a rendszeres használatával. A terápiás eredményt a hosszan tartó, finom, egyenletes korrekciós hatással lehet elérni.
A TheraTogs a viselése alatt folyamatosan emlékeztet a kívánt mozgásmintákra. A motoros tanulást legalább napi nyolc órás használat esetén segíti.
A Gézengúz Alapítványnál jelenleg CP és más kórképekhez kapcsolt tetra- és paraplégia esetén használjuk a TheraTogs-ot, a mozgásterápia kiegészítéseként, óvodás és iskolás korú gyermekeknél. Használatával állás és ülés közben a gyermekek testtartása javul. Járásképük harmonikusabb, a csípő berotáció mértéke csökken, vagy megszűnik. A lumbális lordosis parakoordinációs szerepe mérséklődik a Togs viselése alatt. Az előadásomban példával illusztrálom a felhelyezés szempontjait.
A TheraTogs alkalmazásával folyamatos korrekciót biztosítva a fizioterápia hatékonysága fokozható tapasztalataink szerint, ezzel is hozzájárulva a gyermek mozgásmennyiségének és mozgásminőségének növeléséhez.


Péntek, 16:30-16:40

A mozgássérült gyermekek járását fejlesztő eszközök rendszere – Mátyásiné Kiss Ágnes szakértő konduktor, Pető András Főiskola

A Járásfejlesztő eszköztár szakkönyv a Pető András Főiskola kiadásában, a TÁMOP 3.4.2 pályázat támogatásával a közelmúltban jelent meg.
Főszerkesztő és szakmai vezető: Mátyásiné Kiss Ágnes
Szerzők: Bitter Béla testnevelő tanár, Feczerné Bédy Csilla konduktor, Kustra Hajnalka tanító, Mátyásiné Kiss Ágnes szakértő konduktor, Zatykó Anita konduktor.
Az előadás röviden ismerteti a mozgássérülés típusainak osztályozását, a társ- és járulékos tüneteket, melyek a járástanulás – tanítás szempontjából fontosak.
Összegzi mindazon fejlesztést igénylő területeket, amelyek nélkülözhetetlenül szükségesek a koordinált, az egyéni járás és közlekedés elsajátításához.
A téma megközelítésében újdonság, hogy az eszközök fotója, pontos megnevezése, jellemzőinek leírása mellett minden esetben találunk a járást fejlesztő területekre javaslatot, mely az eszközzel végezhető feladatok által kivitelezhető.
A járást fejlesztő eszközöket 4 csoportra bontva mutatja be az előadó.
• A konduktív pedagógia járásfejlesztő alapeszközei,
• Tornatermi eszközök,
• Mozgásfejlesztő készletek,
• Játékos és terápiás mozgásfejlesztő eszközök.
A könyv végén egy olyan cím és linkgyűjtemény is található, amely az eszközök beszerzését segíti. A szakkönyv beszerezhető a Pető András Főiskola Hári Mária Könyvtár és Regionális Forrásközpontban.


Péntek, 16:40-16:50

Ülőkorzett, ültetőmodul – Dr. Csohány Ágnes, MRE Bethesda Gyermekkórház

A halmozottan sérült gyermekek esetében a mozgásterápia első célja a fejkontroll, majd az üléskontroll kialakítása. Ebben a vertikalizációs reflex automatizmusok mellett a vizuális és az akusztikus ingerek jelentős szerepet játszanak.
A komplex fejlesztést azonban már stabil fejtartás és ülőegyensúly kialakulása előtt meg kell kezdeni, ennek érdekében fontossá válhat a megfelelő pozicionálás ülő helyzetben. Ez nem csak a szem-kéz koordináció fejlesztése szempontjából fontos. A szociális kapcsolatok kialakulása, a figyelmi funkciók fejlődése, a táplálhatóság javítása terén is fontos előrelépés az ülés a fekvéshez képest. A rosszul kialakított ülő pozíció rontja a terápiák hatásosságát, és fokozza a gerinc másodlagos deformitásának kialakulását.
A cerebral paretikus gyermekeknél gyakori tünetek közül a törzsizomzati hypotonia és dyskinetikus mozgászavar jelenti a legnagyobb nehézséget az ülőhelyzet kialakításánál.
A megfelelő ülő pozicionálásra többféle lehetőség is rendelkezésre áll ülőkorzett, ültetőmodul és újabban moduláris ültető formájában. Az előadásban szeretnénk bemutatni az egyes eszközöket, előnyüket, indikációjukat. Szeretnénk útmutatást adni a megfelelő és egyénre szabott eszköz kiválasztásához, kialakításához, mely a szakorvos, a mozgásterapeuta, az eszközt készítő műszerész és a család bevonásával közös, olykor igen nehéz team feladat.


Péntek, 16:50-17:10

Cerebralparesises gyermekek mobilizálása – Mezei Zoltán klinikai szakmérnök, Gergely János ortopédiai műszerész, Rex-San Kft.

A CP-nek többféle kihatása van a mozgásfunkciókra az érintett idegektől függően. Állandó zavart okoz a tartás és mozgáskoordinációban, mely segédeszközök használatával kompenzálható. A GMFCS (Nagymotoros Funkciók Osztályozása) szerinti besorolás jó kiindulási alap a mozgást segítő eszközzel való ellátáshoz.
A mobilizáláshoz használhatunk speciális guruló járókát, járókeretet, igény szerint kiegészítve járógéppel, bokarögzítővel, csukló rögzítővel vagy kerekesszéket. Mindenképp könnyen, kis erővel mozgatható, irányítható eszközt választunk, egyszerű kezelő elemekkel, segítve az önállóságot és a hatékony energia felhasználást.
Kerekesszék kiválasztásnál a kar és kéz funkcióiból kell kiindulni. Ettől függ, hogy önhajtós vagy elektromos eszközt választunk. Az ülésnél, a megtámasztásnál fő szempont a spasticitás csökkentése, a testi asszimetriák korrigálása törzs fűzőkkel vagy ülő modullal. Az ágyéki, keresztcsonti, háti, nyaki szakasz izomtónusa, általános állapota dönti el, hogy adaptív, beállítható elemkből álló moduláris, vagy ültető modul jellegű megtámasztást alkalmazunk. A választást befolyásolja a spasticitás, ekkor stabil, erős kivitelű eszközre, ülésre, háttámlára, lábtámaszra van szükség.
Fontos szempont még a szállíthatóság, összecsukhatóság, szétszedhetőség, súly is, továbbá a felszerelhető biztonságot nyújtó kiegészítők választéka. Az előzetes osztályozás segít a segédeszköz csoport kiválasztásában, de az egyéni igények alapján történő segédeszköz ellátás minden esetben az ellátó team szerteágazó szakmai tapasztalatára támaszkodik. Az ellátás egyes elemei standardizálhatóak, mások pedig egyén függőek. Az előadásban szereplő példák bemutatják, hol a határ a tipizált és egyéni ellátás között.


Péntek 17:10-17:20

Parapódium, mint terápiás segédeszköz – Nagy Adél, Szabados Anna Éva, Bodnár Zsuzsa, Kurta Anna, Győrfiné Jánossy Andrea, Hőgye Zsófia, Angeli Csenge, Bajusz-Leny Ágnes, Horváth Judit, Vekerdy-Nagy Zsuzsanna, Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Klinika

Bevezető:
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Klinikája és a Debrecen Megyei Jogú Város Fogyatékosokat Ellátó Intézménye bevonásával prospektív vizsgálatot végeztünk a dinamikus Parapodium® klinikai alkalmazhatóságának felmérése és indikációs körének bővítése céljából.
A eszközt az egyensúly fejlesztésére, a függőleges testhelyzet és a személyi segítség nélkül történő imitált járás megéreztetése, gyakoroltatása, alsó végtagok nyújtása céljából alkalmaztuk. Az eszköz személyre szabható, gyermekek és felnőttek körében egyaránt alkalmazható.

Résztvevők: 25 páciens (átlagéletkor: 25, 621,8 3 és 78 év között). Ataxia (n=2), paraparesis (n=4), hemiparesis (n=5), tetraparesis (n=14) mozgászavarokkal vettek részt a vizsgálatban.
Módszerek: a hagyományos gyógytorna kezeléseken (naponta 2 óra) felül a dinamikus Parapodiumot® naponta kétszer alkalmaztuk 30 perces terápiás egységekben két hetes időtartamban. A terápiás ciklus előtt és után felmértük az izomtónust (Mósosított Ashworth Skála), az izomerőt (MRC) és vizsgáltuk a Funkcionális Függetlenség Mértékét (FIM). A terápia kezdetén célokat tűztünk ki a pácienssel és/vagy gondviselőkkel/terapeutákkal a célskála (Goal Attainment Scale) segítségével és távozáskor felmértük a betegelégedettséget (vizuális analóg skálával). Az adatok elemzését párosított Wilcoxon teszttel végeztük.

Eredmények:
Összesen 28 terápiás ciklust indítottunk el (egy személy két, egy másik három alkalommal vett részt a terápiában). A terápia előtti és utáni értékek összehasonlításával az izomerőben matematikailag szignifikáns növekedést észleltünk a m.gluteus maximus érintett jobb (p=0,05) és bal oldal (p=0,01) és a m. quadriceps femoris érintett jobb oldal (p=0,03) esetében, de ezek nem jelentenek klinikailag szignifikáns növekedést (MRC mediánokban 1 egység). Az izomtónus tekintetében is csak matematikailag szignifikáns csökkenést észleltünk az érintett oldalaknál a jobb m.biceps brachiiban (p=0,03), a jobb m.quadriceps femorisban (p=0,46), a bal m.triceps sureaban (p=0,01). A FIM motoros szubdimenziójában is matematikailag szignifikáns változást észleltünk (p=0,03) a terápia előtti és utáni felmérések között. Az esetek 56 %-ban sikerült elérni a kitűzött célt vagy annál jobb eredményt. A betegelégedettség mediánja 8 volt.

Következtetés:
A vizsgált izmokban az izomerőben és izomtónusban ugyan klinikailag szignifikáns változás nem volt. A fent felsorolt járásban fontos szerepet játszó izmokban megfigyelhető változások matematikailag szignifikánsak voltak. Az állás, járásfunkciók szubjektív megfigyelése során sok javulást tapasztaltunk a Parapodiumos® gyakorlást követően. A klinikai tapasztalatok alapján az eszköz alkalmas arra, hogy a rehabilitációs ciklus során előforduló jelentős állapotváltozással nem járó időszakon átlendítsük a pácienst. Az eredmények pontosabb alátámasztása érdekében kontroll csoport bevonására van szükség.


Péntek: 17:20-17:30

A húzható járókeretek szerepe a CP-s gyermekek járástanítása során – Bartos Adél, Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon

A járás tanítása során törekednünk kell a fiziológiás járás, a járáshoz szükséges testhelyzetek szakszerű megsegítésére.
A húzható járókeretek támogatják leginkább a fiziológiás járáskép kialakulását. Az előadás célja, hogy bemutassuk a Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Gimnázium, EGYMI és Kollégium gyakorlatában hogyan segítjük a CP-és diákok járástanítását. A mozgáskorlátozott személyek rehabilitációja során nagyon fontos, hogy olyan segédeszközt válasszunk, amellyel az életminőség pozitívan befolyásolható. Tapasztalatunk az elmúlt évek alapján az, hogy a CP-és diákok járását hatékonyabban tudjuk támogatni a jól megválasztott, és az egyéni igénykehez adaptált járást támogató eszközökkel, valamint hogy az alsóvégtagok terhelése, az alsóvégtagok izmainak facilitálása sokkal hatékonyabb. A gyermekek járástanítása a nemzetközi szakirodalom alapján sehol nem tolható járókerettel történik, ugyanakkor hazánkban még mindig számos szakember elutasítja ezen eszközök használatát. A mi gyakorlatunkban azt látjuk, hogy a különböző műtétek
utáni rehabilitáció során az elért eredmény valóban fenntartható, valamint hogy ha korai életkorban kezdjük használni az eszközt, akkor a műtéti beavatkozások száma csökken, ugyanis az alsóvégtagok izmai illetve ízületei a megfelelő terhelés mellett fejlődnek, kevésbé deformálódnak.


Szombat 9:00-9:15

Az asszisztált reprodukció mint a cerebrális parézis kockázati tényezője – Dr. Kelemen Anna Ph.D, Dr. Filiczki Gabriella Ph.D, Mércz Ágnes, Pető András Főiskola

Bevezetés: A különböző asszisztált reprodukciós (AR) technikák segítségével ma már egyre több meddő párkapcsolat számára nyílik lehetőség gyermekvállalásra, a különböző központi idegrendszeri kórfolyamatok, közülük a cerebrális parézis (CP) kockázata azonban ezeknél a gyerekeknél megnövekedett.
Módszerek: Megvizsgáltuk a Pető Intézet gyermekeinél az AR-val született és ikerterhességekből született gyermekek gyakoriságát 5 éves hosszmetszetben, klinikai jellemzőiket, az AR adatait, valamint összehasonlítottuk egy többségi óvoda és a nemzetközi irodalom adataival.

Eredmények: A Pető Intézetben fejlesztett gyermekek között az AR-val született gyermekek gyakorisága folyamatosan 15% körüli és nem csökkent az elmúlt 5 évben, több mint kétszerese a kontroll csoporténak, és többszöröse az irodalmi átlagpopulációhoz képest. Minden CP-s gyermek ikerterhességből született, a hármas ikrek csak a CP-s csoportban voltak. A CP-s csoport 60-70 %-nál több mint két embrió transzfer történt. A CP AR-ban az ikerterhesség következtében kialakult koraszülés és magasabb perinantális kockázat következménye.
Következtetések és javaslat: egy petesejt beültetése javasolt 38 év alatt és pozitív iker családi anamnézis esetén. Fejlődési rendellenesség és vetélés családi anamnézise esetén krioprezerváció, valamint a hormonkezelés finomítása javasolt minden AR technikánál.

Spontán és mesterséges megtermékenyítéssel fogant újszülöttek összehasonlító vizsgálata perinatológiai és CP kockázat szempontjából – Dr. Filiczki Gabriella Ph.D. Dr. Kelemen Anna Ph.D, Pető András Főiskola

Módszer: 100 IVF terhességből született újszülött születési adatait ( gestatiós idő, Apgar érték, születési súly,hossz, fejkörfogat, anyai életkor) hasonlítottuk össze 100 spontán fogant újszülött születési adatával, majd összehasonlítottuk az IVF és természetes úton fogant singularis terhességből született újszülöttek születési adatait illetve az IVF és természetes úton fogant többes terhességből született újszülöttek születési adatait.
Eredmények: Az IVF terhességből született újszülöttek értékei minden szempontból rosszabbak voltak a spontán fogant újszülöttek adataitól, hamarabb születtek, alacsonyabb Apgar értékkel, alacsonyabb születési súllyal, kisebb hosszal, kisebb fejkörfogattal, az anyák életkora 4 évvel volt magasabb mint a természetes úton fogantaké. Az IVF és természetes úton fogant singularis illetve az IVF és természetes úton fogant többes terhességből született újszülöttek születési értékeinek összehasonlításakor nem találtunk szignifikáns különbséget.
Következtetés: Az IVF terhességből született újszülöttek rosszabb értékei a többes terhességek magas számából adódtak.


Szombat, 9:15-9:25

A konduktív rehabilitáció területén, 2005 és 2012 között végzett randomizált kontrollált vizsgálatok módszertani elemzése – Prof. Dr. Polyvás György, Institute Of Enhancing Health Technologies And Clinical Excellence igazgató helyettese

A szerző előadásában ismerteteti annak a meta analízisnek az eredményeit, amelyben, mint a Nemzetközi Pető Intézet tudományos rektor helyettese (2011-2013) áttekintette és kritikusan elemezte a konduktív rehabilitáció területén 2005 és 2012 között végzett nemzetközi randomizált-kontrollált vizsgálatok módszertanát.


Szombat 9:25-9:35

A folyamatdiagnosztika jelentősége a Pető András Főiskola gyakorló intézményeiben – Gruber Mónika, Pető András Főiskola

Szakmai célunk a konduktív nevelési rendszer eredményeinek tudományos megközelítése, az átláthatóság és közös értelmezhetőség céljából.
A KN módszer dinamikus interakción keresztül aktiválja és serkenti a sérült idegsejtek kommunikációját, folyamatos visszajelzéssel megerősíti a helyes megoldás módokat. A komplex pedagógiai módszerek mellett a lélektani folyamatok törvényszerűségeit is felhasználjuk a későbbi integrációra való törekvésünkhöz.Mindennapi munkánkban standardizált mérő eszközökkel mérni a gyermekek teljesítményét nem vált gyakorlattá, Pető-Hári komplex szemlélete szerint elutasították a gyermekek hagyományos tesztekkel történő mérését, hangsúlyozták a kori illesztés helyett az egyénen belüli teljesítmény növekedés rögzítését. A modern szemléleten belül az erősségek és gyengeségek feltérképezése halmozottan sérült, ép értelmű, esetenként súlyos mozgássérült gyermekek esetében reálisabb képet ad, mint a hagyományos diagnosztikában használt mérőeszközökkel kicsikart eredmények.A károsodás struktúrájának ismerete gyermekeknél is alapvetően fontos. Figyelembe véve az agyi plaszticitás óriási lehetőségeit, célzott fejlesztés mellett időben kezdett konduktív pedagógiai fejlesztéssel az információ feldolgozás hatékonysága javítható, mérhető, általános kognitív képességek javulása által.
A konduktív pedagógiában is törekszünk a team munkára, ehhez tovább lépésre van szükségünk. Szakértői bizottság működtetése esetén lehetőség lenne komplex team vizsgálatokat végezni amik kiegészíthetnék a konduktor által végzett pedagógiai megfigyeléseket, szakmai jellegű állapot leírásokat, a folyamatdiagnosztika elemeit.
„Mérni a mérhetetlent”, ami azt jelenti, hogy kizárólag rugalmas hozzáállással, egyénre szabott felmérésekkel érdemes sérültjeinket vizsgálati szituációba hozni. Meggyőződésem, hogy rugalmas tesztbattériákkal reálisan fel lehet mérni a kognitív képességeket központi idegrendszeri sérültek esetében is a beiskolázási időszakban. A tapasztalatok alapján felállított előzetes hipotézisek alátámasztására, esetleges elvetésére rugalmas tesztfelvételt, individualizált megközelítést célszerű alkalmazni.
Az egyes kognitív funkciók fejlődésének kritikus periódusát ismerve a fejlődéslélektani ismereteket alkalmazva alakítjuk ki nevelési és oktatási programjainkat. A „használd vagy elveszíted” elv áthatja az egész KN rendszert, az aktív programokon keresztül törekszünk a kérgi leképeződések dinamikus megváltoztatására, az agyi testkép formálására a széleskörűen alkalmazott komplex mozgássorokon keresztül.
A holisztikus szemlélet alapvetően jellemzi nevelési rendszerünket, a gyermekek teljesítményének mérésével kapcsolatos szakmai értelmezést szeretném 34 év tapasztalatából a gyakorlat oldaláról összefoglalni.


Szombat, 9:35-9:55

Mérési dilemmák a konduktív nevelés eredményeinek objektív felmérése során – Pásztorné dr. Tass Ildikó, Daróczy Eszter, Pető András Főiskola

Bevezetés
A Pető András Főiskola (2014. szeptember 1-e előtt Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete) és az általa fenntartott konduktív általános iskola 2013. szeptembere és 2015. júniusa között 6 európai partnerintézménnyel közösen részt vett az „Evidence based conductive education – Towards whole school improvement – EVIBACE” projektben.

Vizsgálati anyag és módszer
A projekt keretében a résztvevők felmérték az országok eltérő gyakorlatát, megismerték a CP-s gyermekek állapotváltozásainak mérésére eddig használt standardizált mérési eszközöket, kiválasztották és ki is próbálták azokat, melyek alkalmasak lehetnek a konduktív nevelés során tapasztalt állapotváltozások mérésére.
Az International Classification of Functioning, Dissability and Health (ICF) használatát mind a 7 tagország elfogadta. A Professional Conductive Association, UK kiválogatta a konduktív nevelésre vonatkozó szempontokat (CE- Core-set).

Eredmények
Elkészült egy kézikönyv, mely bemutatja az eredményességi mutató szerepét és szükségességét a konduktív nevelés során. Összefoglalóan tartalmazza a szóba jöhető mérőeszközöket, a használata során szerzett tapasztalatokat, javaslatokat. Bemutatja a nemzetközileg elfogadott klasszifikációs rendszereket (GMFCS, MACS, EDACS, CFCS).

Következtetések
Szükség van a konduktív nevelés szakmai dokumentációs módszertárának bővítésére. Továbbra is fontos a konduktori megfigyelés és szöveges értékelés, ezek kiegészítik, megerősítik egymást.
A standardizált tesztek használata mellett nem mondunk le saját, belső fejlesztésű, a konduktív nevelés jellegzetességeit figyelembe vevő mérőeszközök kidolgozásáról és folyamatos fejlesztéséről sem.


Szombat, 9:55-10:15

Miért fontos a standardizált betegvizsgálat? Irodalmi áttekintés, kutatási alapok, alapfogalmak, mint a fizikális és funkcionális vizsgálatok tisztázása – Dr. Nagy Adél, Dr. Bajusz-Leny Ágnes, Dr. habil. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna
Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Klinika

Bevezetés:
A rehabilitációs medicinában a hagyományos betegvizsgálaton (általános belgyógyászati, neurológiai, mozgásszervi status) felül funkcionális vizsgálatokat is végzünk, az állapot, a képességek, a tevékenykedés és a részvétel szintjének illete ezek akadályozottságának megismerésére. Ez történhet megfigyelés, manuális, eszközös vizsgálatok és skálák segítségével. Különféle akadályozottságok felmérésére eltérő vizsgálati módszerek szolgálnak (pl. betegségspecifikus skálák), mig a globális funkcióképesség mérésére azonosak (pl. a Funkcionális Függetlenség Mértéke). A rehabilitációs medicina nemzetközi szinten bevált standarizált módszereit hazánkban is széles körben használjuk.

Tárgyalás:
A funkcionális vizsgálat során objektivitásra, az adatok számszerűsítésére törekszünk. Ez hozzájárul az egységes szemlélethez, az ellátás minőségének javításához, megalapozza a rehabilitációs terv kialakítását, a szükséges kezelési formákat, lehetőséget nyújt az időközben felmerülő terápia módosítására. A standardizált betegvizsgálat eredményeit a funkció- változások követésére, betegcsoportok összehasonlítására és a szakirodalmi adatokkal való összevetésre használhatjuk. Károsodás szintjén alkalmazható mérő módszer mind felnőttek, mind gyerekek esetében pl. az izomerő, az ízületi mozgástartomány, az izomtónus mérése. Felnőttek körében a kognitív funkciók feltérképezésére alkalmazható a Mini-Mental State Examination, gyermeknél a Brunet-Lézine pszichomotoros teszt, a Bayley-II mentális skála. Beszédfunkciók jellemzésére a Western Aphasia Battery, a Boston Diagnostic Aphasia Examination és a Token szűrőtesztek terjedtek el leginkább. A tevékenységeket felmérő módszerek közül felnőtteknél a járásteszteket (2-, 3-, 6-perces járásteszt, a Timed Up and Go (TUG) és a a Fugl-Meyer tesztet, a felső végtagi funkciók vizsgálatára pl. a Nine-hole Peg Test-et alkalmazzuk. Cerebralis paresises gyermekek esetében leginkább elterjedt a nagymotoros funkciók kategorizálására alkalmas a Gross Motor Functional Classification System (GMFCS), a részletes mozgásvizsgálatra Gross Motor Function Measure (GMFM-66 és 88 mozgásállapotot mérő teszt mellett a felső végtagi funkciók képességének leírására fejlesztették ki a Manual Ability Classification System (MACS) beosztást. Felnőtteknél az önellátási funkciók feltérképezésére leggyakrabban a Barthel Indexet használjuk. A Funkcionális Függetlenség Mértéke (FIM) a globális fogyatékosságot mérő skálák közé tartozik, melynek külföldön gyerek változata is használatban van (WeeFIM). A Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség Nemzetközi Osztályozása (FNO) az egyik legrészletesebb funkcionális diagnosztikai módszer, amellyel a páciens képesséinek feltérképezése, azok változása követhető mind a károsodások, mind a tevékenység és a részvétel szintjén, továbbá a környezeti tényezők szerepe is figyelembe vehető.

Konklúzió:
Eltérően a hagyományos betegvizsgálati módszerektől a rehabilitációs medicinában a funkcióváltozások és tevékenykedőképességek követése a fő cél, ami a beteg önállóságát, életminőségének javulását leginkább tükrözi. A rendelkezésre álló nagy számú vizsgálóeljárások, skálák közül a standard eljárások mellett alkalmazhatunk egyénileg, a beteg képességeinek változását legjobban szemléltető módszereket is, melyekkel a rehabilitáció eredményességét is értékelni tudjuk és szükség esetén felhasználhatjuk kutatási célokra.


Szombat 10:50-11:10

Mozgásszervi vizsgálat-ortopédiai és rehabilitációs orvos szemszögéből – Dr. Mező Róbert, osztályvezető főorvos, Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet Központi Rehabilitációs Osztály

A cerebrálparesis következtében kialakuló mozgászavarok végtelenül változatos képet mutatnak. A gyógytorna kezelés eredményességéhez, a megfelelő segédeszköz kiválasztásához, az esetleges műtétek típusának meghatározásához elengedhetetlenül fontos a pontos betegvizsgálat. A mozgásvizsgálat az anatómiai alapismereteken alapszik. Az előadás bemutatja azokat a kiemelt anatómiai képleteket, amelyek vizsgálata feltétlenül szükséges. Kitér azokra a vizsgálati pozíciókra, amelyben a kóros állapotok könnyebben felismerhetőek, illetve jól dokumentálhatóak, példát ad a kórós állapotok leírására.


Szombat 11:10-11:30

Mozgásszervi vizsgálat standardizált vizsgálómódszerek alapján fiizikális vizsgálat – PROM, AROM, MAS, MTS Dr. Csohány Ágnes, MRE Bethesda Gyermekkórház

Cerebral paretikus gyermekek mozgásszerveinek és mozgásállapotának felmérésére a hazai szakemberek különböző vizsgálati módszereket alkalmaznak. A nemzetközi ajánlások, tanulmányok azonban egységes és további összehasonlításra, metaanalízisre is alkalmas fizikális és funkcionális vizsgálati módszereket vezettek be és használnak. A kezelési terv kialakításakor és a terápiás cél meghatározásánál az anamnesist követő lépés a fizikális vizsgálat. Napjainkba a fizikális vizsgálat a leíró jellegből egyre inkább a mérhető, összehasonlítható, standardizált skálák felé halad. A skálák segítségével a funkció zavarok mértéke mérhetővé, összehasonlíthatóvá válik, így a rehabilitáció eredményessége számszerűsíthető, a különböző terápiás módszerek hatékonysága is összevethető. A kurzus során gyakorlati lehetőséggel egybekötve szeretnénk bemutatni a cerebral paretikus paciensek fizikális vizsgálata során használatra javasolt eljárásokat, melyet néhány hazai centrumban már alkalmaznak. Kiindulva a mozgásszervek vizsgálatából – mint a spaszticitás (MAS, MTS ), izomerő, izületi mozgáspályák vizsgálata.- és innen tovább haladva a funkcionális vizsgálatokig – járás, járáskép, nagymozgások, (GMFCS), kézfunkciók (MACS), funkcionális függetlenségi skála (FIM), Barthel Index stb. Természetesen nem feledkezünk meg a hazai speciális vizsgálatokról sem (konduktív pedagógia, szomatopedagógia )Célunk, hogy a rehabilitációs team tagjai, valamint a pacienssel máshol (pl. oktatási vonalon) foglalkozó terapeuták közös nyelvet beszéljenek, megértsék, értelmezni tudják egymás vizsgálati dokumentációját, a dokumentációt alkalmassá tegyük tudományos feldolgozásokra és nemzetközi tanulmányok közlésére, de megőrizzük a speciális vizsgálati módszereinket is.


Szombat 11:50-12:00

A pszichomotoros fejlődés pszichodiagnosztikai vizsgálata és a korai fejlesztés jelentősége – Dr. Nagy Beáta Erika PhD, Kenézi Kórház Debrecen

A téma aktualitása: egyre nagyobb az igény napjainkban korai pszichológiai, gyógypedagógiai, és egészségügyi ellátásban olyan pszichodiagnosztikai és terápiás, vagy konzultációs módszerek alkalmazására, amelyek a csecsemő- és kisgyermekkori, valamint a fejlődési problémákat a szülő-gyermek kapcsolattal együtt kezelik. A korai életszakasz problémáinak ellátása eddig többnyire az egészségügy keretein belül zajlott. A pedagógiai szakszolgálatok legújabb szabályozása kitágította az ellátás életkori határát, és a csecsemő és a kisgyermekkort is az ellátottak körébe sorolta. Ez időszerűvé teszi Magyarországon is, hogy a korai diagnosztikai és terápiás területen dolgozó szakemberek megfelelő diagnosztikai eszközökkel és felkészültséggel, tájékozottsággal rendelkezzenek a korai ellátásban alkalmazható módszerekről.


2015. 11. 14. Szombat 9:00-13:00

Életutak, elágazások – döntési pontok a fogyatékos gyermekek felnőtté válása során – Szerti Szauer Csilla, Galambos Katalin

A CP kongresszus másnapján olyan együtt gondolkodást szervezünk, ahol kiegészítve a társszekció orvosi megközelítését a diagnosztika megismerésével, a fogyatékosság társadalmi, emberi jogi aspektusait járjuk körbe különböző, az önrendelkezést, a társadalmi inklúziót érintő témák megbeszélésével. A kerekasztal meghívott vendégei fogyatékossággal élő személyek, az államigazgatás, a civil szféra, a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás és a jog képviselői.
A programnak különleges formát választottunk, mivel a felnőtt ügy újszerű témaként jelenik meg a konferencián. Egy szabad beszélgetésre kerül sor, amelyet előadások tartanak irányban. Célunk a fogyatékos személyek élethelyzeteinek, lehetőségeinek, társadalmi aspektusból történő közös átgondolása.
Minden olyan érdeklődőt várunk a beszélgetésre, aki szeretné a fogyatékosság ügyét széles spektrumon értelmezni, megérteni, hogy a fogyatékos személyek helyzetét miért tekintjük társadalmi kérdésnek, illetve átértékelni a sokszínűség jelentőségét.



Tájékoztatjuk, hogy a weboldal cookie-kat használ További információ itt

A törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal úgynevezett "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. Ezek olyan apró, ártalmatlan fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést, számunkra pedig hogy megismerjük és ezáltal jobban kiszolgáljuk látogatóink igényeit. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" gombra kattint, akkor elfogadja a sütik használatát.

Bezárás